| TESZT 10. |
ElemzésKognitív követelmények
szövegfelismerés
képfelismerés
Ebben a szakaszban a tanulók eddigi filmismereteiket a televíziós élményeikkel hasonlítsák össze, fedezzék fel azokban az azonosságokat, hasonlóságokat. Ugyanakkor vezessük rá őket annak a felismerésére, hogy az elektronikus média megjelenésével bekövetkező változások: a képmező redukálódása, a tér és az időélmény átformálódása a mozi és a televízió hatásmechanizmusa közti különbséget eredményezte. Ezek alapján kezdjék elemző szemmel nézni a televízió műsorait. A tanuló ismerje fel, mit vett át a televízió a filmtől, mit változtatott. Tudja, mit jelent a tömegkommunikáció és milyen technikai változások kapcsolódnak hozzá. Ismerjen és elemezzen műsortípusokat, tudja azok szerepét és hatásmechanizmusát. Elemezze egy adásnap tv-műsorait
Készítsen interjút magnóval, majd videóval.
Ismerje a mindennapi élet jelrendszereit, valamint a hír, információ, jel. kód, fogalomkörbe tartozó szavak jelentését, a kommunikáció alapszerkezetét. ismerje fel az információ különböző megjelenési formái közötti kapcsolatot. Ehhez használja fel más tantárgyak idevonatkozó ismereteit, Az eddig tanultak felidézésével rendszerezhető, hopgy melyek a verbális és nem verbális „vizuális” közlés jellemzői.
Hírfajták
A hírtípusokat, fajtákat érdemes összehasonlítani a híradófilmnél tárgyaltakkal, valamint az élő hírközlőműsorokkal. (Ha lehet, akkor régi filmhíradókat is vonjunk be az összehasonlító elemzésekbe.)
A tanulók csoportosítsák az információkat, milyen kemény és milyen puha híreket hallottak és láttak, stb.. milyen eltérés volt az aznapi rádiós és televíziós hírek között. Egy rádiós hírt alakítsanak, írjanak át televízióra. Írjanak egy hírhez kommentárt.
Készítsenek hírt egy fiktív vagy tanult történelmi eseményről. Pl: számoljanak be , tudósítsanak az 1848-as bécsi forradalomról korabeli magyar újságban (liberális, konzervatív ill. radikális módon) De lehet ez bármelyik francia forradalom vagy akár a mohácsi csata... .Elemezzük a tanulókkal a hírműsorokat, keressük meg és értelmezzük a beszédfordulatokat, formulákat. Pl. mit jelent az, hogy „felelősséget vállalt az akcióért X terrorszervezet”.. (Valóban ez a felelősség vállalása? / vagy: „a pénzügyminiszter cáfolta az áremelésről terjesztett rémhíreket” (cáfolta? tagadta? )
Mi az értelme, jelentése a különböző tárgyalásokról kiadott közleményekben pl. annak a megfogalmazásnak, miszerint azok „légköre nyílt, őszinte” volt?
Hogyan változik meg a szavak jelentése a tömegkommunikációban, és ebben milyen szerepe van annak, hogy ez nem személyes, hanem - a technika által - közvetített érintkezés. Figyeljék meg az interjúk szereplőit: az alany és a kérdező viselkedését, mimikáját, gesztusait, milyen szerepe van a metakommunikációinak az ilyen szituációkban!
Milyen
maradandó értékeket kultiválnak a mûsorokban?
A
tulajdont? Az individualizmust, ill. az abba vetett hitet? A mértékletességet
(mint a szélsőségességgel szembeni bizalmatlanságot), valamint azt, hogy
a kicsi jobb mint a nagy? Aktualizálja-e
a vállalkozások, civil kezdeményezések, helyi önkormányzatok, valamint a felelősség
társdalmába, vezetésébe vetett hitet, ami elengedhetetlen, hogy
fennmaradjon a társadalom stabil állapota? Ezek
az értékek a világról való általános elképzeléseket fejezik-e ki? Mire épülnek
a híradók, mit propagálnak a reklámok, s vajon mi kerül veszélybe a tévékrimikben?
Több írás
foglalkozik a film és a televízió különbségével. Kik a szerzők és miben látják
a különbséget? Mi a véleménye? Ugyanígy
a TV és a videó különbsége? Egyetért-e
azzal, hogy a hangverseny nem TV-re való? Indokolja meg a válaszát!
Milyen
művészi kulturális esemény, társadalmi rendezvény való TV-re és mi nem? Indokolja
válaszát! Miért
tartják fontosnak a helyi/lokális televíziózást?
Milyen
értékeket kultiválnak/sugároznak a
helyi és az országos televíziók? a
közszolgálati és kereskedelmi csatornák?
Televízió nézői szokások
naponta
hetente
Indokolja válaszát!