(megjegyzés: ezeket a példákat, feladatokat az órai munkához javasoljuk).
Példák:
Vetítsék egymásra a Wivenhoe-i parkról készült festményt és fotót. Milyen eltérés van a keretben és a kompozícióban?
Vetítsék egymásra a roueni katedrális festmény-sorozatot. A sugárzó vagy visszavert fény játssza-e a főszerepet a képeken? A fizikai teret vagy a látómezőt jelenítik meg? Mire helyezi a hangsúlyt: a vizuális mező vagy a tudati kép ábrázolására?
Feladatok:
Rajzoljon fotópapírra, filmre tűvel – sötét helyiségben – olyant, amit korábban rajzlapra ceruzával rajzoltak, majd világítsák meg. Miben látják az eltérést? Helyezzen az arcukra fotópapírt, vagy tegyen tárgyakat a fotópapírra, majd világítsa meg, hívja elő. Próbálja megismételni mindezt fénymásolóval. Az így nyert képeit hasonlítsa össze fényképeivel. Mennyiben térnek el azoktól?
Vessen össze egy pointilista festményt egy raszteros fotóval (Seurat, Sisley). Mely érzékeinkre hatnak?
Talál-e valami szokatlant Braque vagy Picasso festményein, pl. a hegedű ábrázolásában? Hány nézőpontból ábrázolják? (Milyen érzékelési típusokat modelleznek?) Ez az ábrázolási mód mire utal a festő szándékát illetően: a látómezőt, vagy a tárgyról, témáról szerzett ismereteiket (netán a tudati képét) jelenítik meg?
Hasonlítsák össze a Petőfiről készült daguerrotípiát a róla szóló festményekkel (Barabás M.), metszetekkel, grafikákkal (ill. filmbeli képével (Petőfi 73, Föltámadott a tenger).) A fotó melyikhez van legközelebb és miben tér el a többitől? Miért?
Gyűjtsön olyan képeket, amelyeknek alakjai kilógnak a keretből. Rajzolja azokat tovább. (Próbálja kitalálni, mi történik a képen kívül.)
Elemzési feladatok:
Keressen valakiről (a családban) egy igazolványképet és egy “nem hivatalos” fotót. Mennyiben közölnek mást, ill. többet az illetőről? Nézze meg Korniss Péter fotóalbumát (Vendégmunkás, 1989). Milyen típusú fotókat lát benne? Hasonlítsa össze az igazolványképeket más fotókkal; melyek a dokumentumértékűek, melyik mond el többet az alanyáról?
Egy kép alapján próbálja kitalálni, mi történt a szereplővel az exponálás előtt, ill. a felvétel után. Megválaszolható-e pontosan a kérdés? Miért?
Változtasson meg egy képet árnyékolással, satírozással. Színezzen ki egy fekete-fehér képet. Milyen változást lát?
Nézzen meg fotókat, miről szólnak ezek: mikor, kikről készültek, milyen eseményekről, társadalmi státuszról, családi szerepről “árulkodnak”? (Hol helyezkednek el a képen, milyen távol a többi alaktól, milyen testtartásban, környezetben, öltözékben, milyen az arcuk, tekintetük, hajviseletük, mozdulatuk? Mik azok a kódok, amelyekből következtetni lehet?
Milyen a férfiak és nők külső megjelenése és belső tulajdonságai között a kapcsolat? Melyek a jellegzetes típusok a nemeken belül, s hogy jelennek meg a képeken?)